"Nem fogunk változtatni a Prémium Magyar Állampapír visszaváltási árfolyamán, továbbra is 99% marad" – szögezte le Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója a Portfolio Investment Day 2023 konferenciáján. A beszélgetés során és az azt megelőző előadásban a forint helyzetéről is szó volt, de megtakarítási tippeket is kapott a közönség.
1,5 százalékpontra emelkedik a Bónusz Magyar Állampapír kamatprémiuma az új, 2027-ben lejáró sorozat esetében, ez azt jelenti, hogy a papír éves szinten 9,31%-os kamatot fizet. Mostani cikkünkben megnézzük, hogy ez a magasabb kamat fel tudja-e venni a versenyt az inflációkövető Prémium Állampapírral, illetve van-e olyan időtáv, amikor megérheti a BMÁP-ot választani.
Most lesz csak igazán fájó az államkasszának, és ezzel az adófizetőknek a magyarok állampapír-őrülete, 2024-ben ugyanis az inflációkövető állampapírokra fordított kamatkiadás meghaladhatja az ezermilliárd forintot, míg 2025-ben megközelítheti az 1200 milliárdot. Jövőre fordulhat elő először az, hogy a költségvetés a lakosságnak fizeti ki a legnagyobb összeget kamatként.
Befektetési és megtakarítási tanácsokkal, tippekkel jön november 8-án a Portfolio Investment Day exkluzív befektetői rendezvény!
Augusztus 1-től egy magánszemély legfeljebb 25 millió forintot fektethet forgalmazónként Prémium Magyar Állampapírba, ami elsősorban azoknak lehet hátrány, akiknek csak egy forgalmazónál van értékpapírszámlájuk. Jó hír viszont, hogy családon belül másképp is lehet növelni az inflációkövető állampapír állományát, mutatjuk, hogyan.
Befektetési és megtakarítási tanácsokkal, tippekkel jön november 8-án a Portfolio Investment Day exkluzív befektetői rendezvény!
Csökken az infláció, így hosszú idő után végre beköszöntek a reálhozamok is Magyarországra. Az utóbbi években nagyon kevés olyan befektetés volt, amellyel pozitív reálhozamot lehetett elérni, ami az inflációkövető állampapírra is igaz. Sőt, a PMÁP-ba fektetők idén jókora mínuszt nyelhettek le, de jövőre fordul a kocka, az igazi „hozamkánaánt” pedig 2025 hozhatja el.
Eltűntek a tavasszal látott 14-15%-os hozamszintek a diszkont kincstárjegyek (DKJ) piacáról, ami nemcsak a magyar lakosság megtakarítási szerkezetét, hanem az államadósság-finanszírozást is érintheti: az utóbbi hónapokban láthatóan csökken a háztartások DKJ-kereslete, az alacsonyabb hozamok pedig a bónusz állampapír vásárlására is negatív hatással lehetnek, ugyanis az eddigi csaknem 12% után várhatóan 9% alatti kamatot fizet az előttünk álló három hónapban. Mindez jelentősebb megtakarításokat mozdíthat meg a jövőre már 18% feletti kamatokat fizető prémium állampapír felé, ami állományi szinten nem feltétlenül jelent kiesést az adósságfinanszírozásban, a kamatkiadásokat tekintve viszont nagyon fájó lehet az államkasszának.
Gyakran lehet hallani az utóbbi időben, hogy a lakásárak megtorpanása miatt eljött az ideje a lakásvásárlásnak, akár befektetési céllal is. Kétségtelen, hogy hosszú távra tervezve találhatunk jó vételeket a piacon, de mi van akkor, ha az előttünk álló egy-két évben is a maximumot szeretnénk kihozni a befektetésünkből? Hogy közelebb kerüljünk a válaszhoz, a hozamokat összehasonlítva megnéztük, mit jelent ez a számok nyelvén: mi történik egy év múlva, ha most 50 millió forintért kiadási céllal vásárolunk egy lakást és mi, ha ugyanezt az összeget állampapírba fektetjük?
A kiszámíthatatlan környezet, a Magyarországgal kapcsolatos félelmek és kockázatok, a forint tavalyi nagy volatilitása és a magas infláció mind a devizák felé terelik a hazai befektetőket, a Concorde legtudatosabb ügyfeleinél már 50-70 százalék a devizában denominált eszközök súlya, mondta el a Portfolio-nak Régely Károly, a Concorde vezérigazgatója, akivel a prémium magyar állampapír alternatíváiról, a magyar részvénypiacról, különleges befektetési konstrukciókról és a hazai befektetési piaci versenyről is beszélgettünk. Részben az ügyfélportfóliók devizás irányba való eltolódására reagálva a Concorde egy közös vállalatot alapított, a Recorde Alapkezelő elsődlegesen ingatlanfókuszú befektetési alapkezelő, leendő ügyfelei a világ topligájába tartozó amerikai, vagy nyugat-európai ingatlanfejlesztők mellé tudnak beszállni. Az alapkezelő terveiről a Recorde vezérigazgatója, Kutas Gábor beszélt a Portfolio-nak.
A bizonytalan gazdasági környezte ellenére, vagy pont emiatt, jelentősen növekedett idén eddig a lakosság megtakarítási állománya Magyarországon – hangzott el az OTP Bank mai sajtóeseményén. Az OTP Alapkezelőhöz idén eddig már közel 950 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, ennek közel fele egyetlen alapba, az OTP Optimába áramlott.
Tegnap tette közzé friss inflációs jelentését az MNB, amelyben a jegybank az idei és a jövő évi inflációs várakozását is megemelte. Ha igaza lesz az MNB-nek, emelkedhet a PMÁP-pal elérhető kamat is. Megnéztük, mennyit hozhat jövőre a papír, és hogyan jön ki sok esetben 19% feletti hozam. Tippet adunk arra is, hogy idő előtti visszaváltás esetén melyik PMÁP-hoz érdemes hozzányúlni.
2022 katasztrofális év volt a megtakarítók számára, a háztartások pénzeszközállománya világszinten 2,7 százalékkal zsugorodott, ami a legsúlyosabb visszaesés a 2008-as pénzügyi világválság óta -derül ki az Allianz friss, Globális Vagyonosodási Jelentéséből. Miközben világszinten az értékpapírokban lévő megtakarítások visszaestek, a bankbetéteknél pedig erőteljes növekedés látható, Magyarországon éppen fordított trend következett be: a magyar háztartások még sosem vásároltak ennyi értékpapírt egy év alatt. A nettó pénzeszközállományt nézve pedig Magyarország a 30. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.
Az állampapírok és a befektetési alapok egyre népszerűbb befektetési formának számítanak Magyarországon, főleg azután, hogy az infláció elkezdte hatalmas mértékben rontani a megtakarítások értékét. Magától adódik a kérdés: e két instrumentum közül melyikkel jártak volna jobban idén a befektetők? Elemzésünkből többek között az is kiderül, hogy 2023 január elseje és szeptember 15-e között a befektetési alapok 45 százaléka meg tudta verni a mindenki számára elérhető állampapírok között legmagasabb kamatot kínáló Prémium Magyar Állampapírt, viszont ezekben az alapokban csupán a teljes vagyon 37 százaléka volt elhelyezve, azaz a befektetők közel kétharmada jobban járt volna az állampapír vásárlásával. A múltbéli hozamok azonban természetesen nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.
Kijöttek a friss állampapír-statisztikák, ezek alapján augusztus végén már 9460 milliárd hevert forintos lakossági állampapírokban, ami év eleje óta 840 milliárdos állománybővülést jelent. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a legtöbb lakossági megtakarítás az inflációkövető prémium állampapírban van, azonban a lista további része már tartogat meglepetéseket.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az eredeti 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emelte a központi költségvetés finanszírozási igényét a kormány, ezen belül az adósságkezelő több mint 400 milliárddal növelte a lakossági kibocsátási tervet is. A lépést a várakozásokat meghaladó kereslettel indokolják, az eddigi havi értékesítési számok alapján pedig meglehet a kitűzött cél.
A friss hirdetmények szerint az egy és két évre szóló Egyéves Magyar Állampapír, valamint a Kincstári Takarékjegyek kamatát is csökkenti az adósságkezelő.
Érdekes számokra bukkanhat az, aki a lakossági állampapírok kamatait nézegeti, példának okáért, hogy vannak ma olyan eurós állampapírok, amelyek 10% feletti hozamot kínálnak. Alábbi cikkünkben azt nézzük meg, hogyan jöhetett ez össze, milyen eurós állampapírt lehet még venni lakossági ügyfélként és miért valószerűtlen, hogy a közeljövőben újra találkozzunk 10%-os eurós hozammal itthon. A magyar megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes eljönni!
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, május végén jogszabálydömping keretében a legváltozatosabb eszközöket jelentette be a kormány arra, hogy a lakosságot és a pénzügyi szektort állampapír-befektetésbe terelje. Ennek része volt az az előírás is a bankoknak, hogy év végéig mutassák be majd az ügyfeleknek, mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik, szemben a (legendásan rosszul kamatozó) bankbetétekkel. A tegnap esti Magyar Közlönyben közzétették azt is, hogyan kellene kinéznie ennek az ügyféltájékoztató levélnek, igaz, július 17-én már megjelent hasonló rendelet, minimális változás történt az akkorihoz képest.
A megfelelő befektetést még nyugodt piaci környezetben sem könnyű kiválasztani, a jelenlegi helyzetben azonban kifejezetten nehéz helyzetben találhatják magukat azok, akik a felhalmozott pénzüket befektetve valamilyen hozamot is realizálnának. Az állampapírok és a befektetési alapok közkedvelt eszközei ennek, érdemes viszont megnézni azt, hogy egyéves időtávon melyikkel lehetett nagyobb nyereséget bezsebelni. Alábbi elemzésünkben megnéztük, hogy tavaly óta mennyit tudtunk volna keresni e két befektetéssel, és azt eláruljuk, hogy ezek mit mondanak el a jövőbeli hozamaikról.
180 milliárddal, 9320 milliárdra emelkedett júliusra a forintos lakossági állampapírok állománya, ami gyakorlatilag csak a prémium állampapír keresletének köszönhető. Annak ellenére, hogy júliusban a legtöbb befektetés esetén már élt a szocho, az ez alól mentességet élvező állampapírok nem tudtak több pénzt bevonzani, mint júniusban. Sőt, a lakossági befektetési alapok állománynövekedése ugyanezen időszakban bőven lepipálta az állampapírokét, még a hozamok nélküli, tisztán beáramló pénzek összege is. A témával részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
Míg korábban 16% körüli kamatokkal is csábított az új Bónusz Magyar Állampapír, pár hónap leforgása alatt ez 12% környékére csökkent, és nagyon úgy néz ki, lesz ez még lejjebb is. Mindeközben vannak olyan BMÁP konstrukciók a piacon, amelyek bőven 17% felett hoznak, tehát többet, mint bármelyik Prémium Magyar Állampapír. Mutatjuk, miért.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Szerintük minden egy emberen múlik.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mariupolban és Harkiv megyében látták őket.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
